TV program maďarských staníc

(Das Erbe der Guldenburgs - A tékozló fiú)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az utolsó szalmaszál)

(Das Erbe der Guldenburgs - Szomorú győzelem)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az elátkozott kastély)

Sophie hercegnő a tizennyolcadik születésnapjára igen értékes ajándékot kap királyatyjától: meghalt édesanyja örökségét, egy aranygolyót, ami megvédi őt a tévutaktól. A játék hevében a golyó azonban beleesik a tóba, s a hercegnő csak úgy tudja visszaszerezni, hogy a békának cserébe barátságát ajánlja fel. A születésnapi vacsorán azonban már nem akarja betartani ígéretét és hagyni, hogy az egyen a tányérjából és aludjon az ágyában. Mérgében a falhoz vágja a nyálkás „szörnyeteget”, aki azonnal visszaváltozik egy sudár fiatalemberré. Kiderül, hogy Floriszt, Brávánt hercegét ugyanaz a gonosz tündér varázsolta el, aki Sophie édesanyját egykor a Varázserdőbe csalta. A fiatalok boldogságának csak az állja útját, hogy a hercegnő kezét már másnak ígérték.

"Bíró Mariana 9 évesen érkezett meg Buenos Aires kikötőjébe Budapestről az 1940-es években, akkor, amikor már bizonyossá vált feltaláló édesapja, Bíró László számára, hogy Argentínában beindulhat találmányának a gyártása. Mariana sok érdekes történetet oszt meg édesapjáról, családjáról, a különleges gyermekkorról, amit egy feltaláló, állandóan gondolkodó apa mellett élhetett meg. A film túllép a golyóstoll kizárólagos történetén, és Bíró László karakterén. A film Mariana életét mutatja be, ő van a középpontban, azonban élete szinte minden részében édesapja tanításai, nevelése, személyisége tűnik fel. Annak ellenére, hogy Marianára nagyon nagy hatással volt feltaláló édesapja, ő mégis a tanításnak szentelte életét. Később, 1966-ban észak-amerikai férjével együtt iskolát alapítottak Buenos Aires centrumában, ami különleges oktatási módszerének köszönhetően az évtizedek alatt számos nagy nevet adott a világnak. A film bepillantást enged a Bíró család házába, amit még Bíró László építtetett, valamint a feltaláló irodájába is. Láthatjuk a Mariana által alapított iskolát, ami sajnos gyerekzaj nélküli jelenik meg a filmben, hiszen nyári szünet van Argentínában, továbbá az iskola szomszédságában lévő könyvtárába is bepillantást nyerhetünk, amit a Bíró Alapítvány építtetett."
A családjával Argentínába emigrált magyar feltalálót, Bíró Lászlót a golyóstoll fejlesztése és gyártása vitte Dél-Amerikába. Lánya, Mariana fiatalkorát nagyon meghatározták szülei markáns személyisége és a latin környezet. Fiatalon nagy kérdés volt számára, hogy viszi-e tovább a családi hagyományokat, és orvos lesz belőle, vagy inkább az oktatás területét választja. Utóbbi mellett döntött, és férjével, Francissal megalapították a "Nap Iskolát", egy újító, különleges vezérelvek alapján működtetett iskolát Buenos Aires szívében.
magyar hang: Garami Zsuzsa, Hajtó Aurél Közreműködött: María Laura Franco

(Das Erbe der Guldenburgs - A tékozló fiú)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az utolsó szalmaszál)

(Das Erbe der Guldenburgs - Szomorú győzelem)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az elátkozott kastély)

Sophie hercegnő a tizennyolcadik születésnapjára igen értékes ajándékot kap királyatyjától: meghalt édesanyja örökségét, egy aranygolyót, ami megvédi őt a tévutaktól. A játék hevében a golyó azonban beleesik a tóba, s a hercegnő csak úgy tudja visszaszerezni, hogy a békának cserébe barátságát ajánlja fel. A születésnapi vacsorán azonban már nem akarja betartani ígéretét és hagyni, hogy az egyen a tányérjából és aludjon az ágyában. Mérgében a falhoz vágja a nyálkás „szörnyeteget”, aki azonnal visszaváltozik egy sudár fiatalemberré. Kiderül, hogy Floriszt, Brávánt hercegét ugyanaz a gonosz tündér varázsolta el, aki Sophie édesanyját egykor a Varázserdőbe csalta. A fiatalok boldogságának csak az állja útját, hogy a hercegnő kezét már másnak ígérték.

Riportok, portrék, összefoglalók – pillanatképek a világról, katolikus szemmel. Hiteles emberek, egyházi közösségek, karitatív kezdeményezések, kulturális örökségünk bemutatása a liturgikus év menetéhez igazodva. Mindez helyet kap hétről hétre jelentkező katolikus magazinműsorunkban.

(Das Erbe der Guldenburgs - Az utolsó fejezet)

Burgundia. Sok más ázsiaihoz hasonlóan a maláj séf, Chern Hwei Gan és a japán séf, Keigo Kimura is beleszeretett Burgundiába a finom borai és regionális specialitásai miatt. Friss tojás, charolais marhahús, dijoni gomba, comté sajt vagy chablis bor – ötletes konyhájuk Burgundia legjobb termékeit ötvözi ázsiai örökségük finom ízeivel… vendégeik ízlésének örömére.

(Das Erbe der Guldenburgs - Az aranylánc 1/2)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az aranylánc 2/2)

(Das Erbe der Guldenburgs - A fekete rózsa)

IN MEMORIAM KERNÁCS GABRIELLA - Kernács Gabriella művészettörténész.
Művészettörténészi és televíziós munkássága jelentős mértékben hozzájárult a magyar képzőművészet széles körű bemutatásához. Több mint ezer műsort alkotott, amelyek színessé és ismeretgazdaggá tették a művészeti tartalmakat a közönség számára. Egy inspiráló alkotó, aki pályájával hozzájárult a művészet népszerűsítéséhez és öröknek bizonyult örökséget hagyott maga után.
rendező: Mohi Sándor operatőr: Nagy Ernő

Évora. Az egyik legszebb portugál város, Évora, 2000 éves múltra tekint vissza. A város környéki megalitok Kr. e. 4-2. évezredből származnak, már ebben az időben éltek itt emberek. Maga Évora kb. 2000 éves múlttal rendelkezik. A rómaiak idején lett jelentős település, amikor is Liberalitas Julia, illetve Ebora Cerealis néven ismerték. (A római korból származó vízvezeték és templom a mai napig látható.) 714-ben a mórok hódították meg, akik szintén hátrahagyták a maguk építészeti örökségét. A város a 12. században került újra portugál uralom alá, és a középkorban virágzó nagyváros lett, az oktatás és a művészet egyik központja. A portugál királyok kedvenc lakhelye volt egészen a spanyol megszállásig (1580). Az UNESCO 1986-ban nyilvánította a kulturális világörökség részévé.

Erkel Ferenc Bánk bánja a magyar operairodalom egyik legjelentősebb alkotása: a hűség, a hazaszeretet és a hatalom konfliktusainak időtlen drámája. A Pécsi Nemzeti Színházban a közönség most kivételes élményben részesül: olyan változat szólal meg, amely közelebb áll Erkel eredeti elképzeléséhez, mint a hosszú évtizedeken át játszott, 1930-as átdolgozás. A produkció alapjául egy, Erkel által összeállított partitúra szolgált, amelyet a Zenetudományi Intézet tett újra hozzáférhetővé. Ez a hiteles zenei anyag lehetőséget ad arra, hogy a mű finomabb, bel canto gyökerű arca is megszólaljon – szemben a 20. században kialakult, monumentális hangideállal. A karmester, Kocsár Balázs értelmezésében Erkel nem radikális forradalmár, hanem szintetizáló géniusz: a bel canto, a francia nagyopera és a német romantika elemeit ötvözi a magyar zenei hagyománnyal – palotással, verbunkossal, népies dallamvilággal és különleges hangszerelési ötletekkel. A zenei megközelítést Fejes Szabolcs rendezése egészíti ki, amely új dimenziókat nyit a klasszikus történetben, miközben tisztelettel viszonyul Erkel örökségéhez. A felvétel a Pécsi Nemzeti Színházban készült.

(Das Erbe der Guldenburgs - Az utolsó fejezet)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az aranylánc 1/2)

(Das Erbe der Guldenburgs - Az aranylánc 2/2)

(Das Erbe der Guldenburgs - A fekete rózsa)

"Bíró Mariana 9 évesen érkezett meg Buenos Aires kikötőjébe Budapestről az 1940-es években, akkor, amikor már bizonyossá vált feltaláló édesapja, Bíró László számára, hogy Argentínában beindulhat találmányának a gyártása. Mariana sok érdekes történetet oszt meg édesapjáról, családjáról, a különleges gyermekkorról, amit egy feltaláló, állandóan gondolkodó apa mellett élhetett meg. A film túllép a golyóstoll kizárólagos történetén, és Bíró László karakterén. A film Mariana életét mutatja be, ő van a középpontban, azonban élete szinte minden részében édesapja tanításai, nevelése, személyisége tűnik fel. Annak ellenére, hogy Marianára nagyon nagy hatással volt feltaláló édesapja, ő mégis a tanításnak szentelte életét. Később, 1966-ban észak-amerikai férjével együtt iskolát alapítottak Buenos Aires centrumában, ami különleges oktatási módszerének köszönhetően az évtizedek alatt számos nagy nevet adott a világnak. A film bepillantást enged a Bíró család házába, amit még Bíró László építtetett, valamint a feltaláló irodájába is. Láthatjuk a Mariana által alapított iskolát, ami sajnos gyerekzaj nélküli jelenik meg a filmben, hiszen nyári szünet van Argentínában, továbbá az iskola szomszédságában lévő könyvtárába is bepillantást nyerhetünk, amit a Bíró Alapítvány építtetett."
A családjával Argentínába emigrált magyar feltalálót, Bíró Lászlót a golyóstoll fejlesztése és gyártása vitte Dél-Amerikába. Lánya, Mariana fiatalkorát nagyon meghatározták szülei markáns személyisége és a latin környezet. Fiatalon nagy kérdés volt számára, hogy viszi-e tovább a családi hagyományokat, és orvos lesz belőle, vagy inkább az oktatás területét választja. Utóbbi mellett döntött, és férjével, Francissal megalapították a "Nap Iskolát", egy újító, különleges vezérelvek alapján működtetett iskolát Buenos Aires szívében.
magyar hang: Garami Zsuzsa, Hajtó Aurél Közreműködött: María Laura Franco

81. rész. Bár Hasan úr megpróbálja távol tartani magát Hulyától, a nő nem adja fel, és félreérthető helyzetet teremt. A rendőrség megjelenik Hasannál, arra gyanakodnak, hogy Atilla nem véletlenül hagyta el az országot. Kivanc megpróbál Irmaknak udvarolni, de nem sok sikerrel. Reha rájön, hogy Karsu az iskolában dolgozik.

Burgundia. Sok más ázsiaihoz hasonlóan a maláj séf, Chern Hwei Gan és a japán séf, Keigo Kimura is beleszeretett Burgundiába a finom borai és regionális specialitásai miatt. Friss tojás, charolais marhahús, dijoni gomba, comté sajt vagy chablis bor – ötletes konyhájuk Burgundia legjobb termékeit ötvözi ázsiai örökségük finom ízeivel… vendégeik ízlésének örömére.

Vonósbandák. „A dallamok, akik vagyunk” nyolc részes zenei útifilm, a közép-európai zenei hagyományok nyomában. Kis falvakban és nagyvárosokban találunk még élő zenei hagyományokat, melyek az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján is szerepelnek, de valódi védelmüket a közösség adja.
A hegedű, brácsa és bőgő nélkülözhetetlen elemei a vonósbandáknak, amik egy több száz fős lagzit is megtáncoltatnak és a térség zenei örökségét őrzik. Magyarországon és Szlovákiában járunk, hogy nyomon kövessük a vonószene átadását fiatal, sőt egészen fiatal zenészeknek. A prímás Halmos Attila “Csiga” egy magyarországi táborban, Milos Boban az alacsony Tátrában fekvő Terchova faluban mutatja meg az átadás személyes módjait, ami legtöbbször úgy történik, mint régen. Tanítvány és mester együtt játszanak, míg a dallamok el nem nyerik élő szépségüket.

82. rész. Karsu rájön, hogy Selin és Deniz tartanak Handétól. Reha elintézi, hogy Karsut a rendőrség bevigye, mivel nem tartotta be a láthatás feltételeit, ráadásul mindezt a gyerekek előtt. Denizt egyre jobban megviselik az események, így az iskola igazgatója szakember bevonását javasolja. Reha új üzlettársa szemet vet Lalera, de a nőt nem érdekli. Kivanc egyre jobban érdeklődik Irmak iránt.

82. rész. Karsu rájön, hogy Selin és Deniz tartanak Handétól. Reha elintézi, hogy Karsut a rendőrség bevigye, mivel nem tartotta be a láthatás feltételeit, ráadásul mindezt a gyerekek előtt. Denizt egyre jobban megviselik az események, így az iskola igazgatója szakember bevonását javasolja. Reha új üzlettársa szemet vet Lalera, de a nőt nem érdekli. Kivanc egyre jobban érdeklődik Irmak iránt.

83. rész. Karsu harcolni akar a gyerekek felügyeleti jogáért, ehhez pedig férjre van szüksége. Hasan és Mert próbálják megtalálni a közös hangot. Reha érzi, és a tanárok is figyelmeztetik, hogy Denizzel gondok vannak. Kivanc egyre jobban vonzódik Irmakhoz. Ipek bejelenti, hogy külföldre megy tanulni.

83. rész. Karsu harcolni akar a gyerekek felügyeleti jogáért, ehhez pedig férjre van szüksége. Hasan és Mert próbálják megtalálni a közös hangot. Reha érzi, és a tanárok is figyelmeztetik, hogy Denizzel gondok vannak. Kivanc egyre jobban vonzódik Irmakhoz. Ipek bejelenti, hogy külföldre megy tanulni.

1. rész. Sorozatunk a Hungarikumok sorát gyarapító természeti, ipari, kulturális vagy éppen gasztronómiai különlegességeket mutat be. Meglátogatjuk A herendi Porcelánmanufaktúrát. Filmünkből megtudhatják, hogy mi a titka „a bakonyi fehér aranynak”. Bemutatjuk, hogy miért felel meg Magyarország az akácfa sajátos természetének. Arra is választ kapunk, hogy miért nem kristályosodik ki az igazi akácméz. A magyar tanyát bemutató filmrészből kiderül, miért megőrzendő kincsünk a tanyai gazdálkodási forma és miért fontos része a magyar nemzeti örökségnek. A hévízi-tóról megtudjuk, hogy nem fúrás eredménye a gyógyvíz, hanem természetes módon jön a felszínre.

84. rész. Hande egyre jobban besokall attól, hogy háziasszony legyen Reha mellett, és beolvas a férfinek. Karsu és Can összehozásodnak annak érdekében, hogy a nő visszakapja a gyerekeit. A rendőrség felajánlja Filiznek, hogy valljon Hasan úr ellen, cserébe elintézik Irmak adósságát. Hasan úr segít Karsunak munkát találni, de a nő nehezen jut be az új főnökéhez, Borához.

1. rész. Sorozatunk a Hungarikumok sorát gyarapító természeti, ipari, kulturális vagy éppen gasztronómiai különlegességeket mutat be. Meglátogatjuk A herendi Porcelánmanufaktúrát. Filmünkből megtudhatják, hogy mi a titka „a bakonyi fehér aranynak”. Bemutatjuk, hogy miért felel meg Magyarország az akácfa sajátos természetének. Arra is választ kapunk, hogy miért nem kristályosodik ki az igazi akácméz. A magyar tanyát bemutató filmrészből kiderül, miért megőrzendő kincsünk a tanyai gazdálkodási forma és miért fontos része a magyar nemzeti örökségnek. A hévízi-tóról megtudjuk, hogy nem fúrás eredménye a gyógyvíz, hanem természetes módon jön a felszínre.

84. rész. Hande egyre jobban besokall attól, hogy háziasszony legyen Reha mellett, és beolvas a férfinek. Karsu és Can összehozásodnak annak érdekében, hogy a nő visszakapja a gyerekeit. A rendőrség felajánlja Filiznek, hogy valljon Hasan úr ellen, cserébe elintézik Irmak adósságát. Hasan úr segít Karsunak munkát találni, de a nő nehezen jut be az új főnökéhez, Borához.

Kőszeg szőlővesszei - A Szőlő Jövés Könyvének hagyománya. A kőszegi „szőlőjövés”, a tavaszi szőlő hajtások megörökítésének rítusa vélhetően középkori jogszokásból alakult ki, amely ma is élő hagyomány a nyugati határmenti kisvárosban. Filmünk a fagyos tavasztól – a reménykedve várt őszi szüretig visz el a történelmi hangulatú kisvárosba érdekes, ritkán hallott borászat-történeti ismeretekkel gazdagítva a nézőt.
A kőszegi „szőlő jövés” ünnepének élő hagyománya 2013-ban a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére került, és Kiemelkedő Nemzeti Értéket képvisel.

1. rész. Filiz, Karsu és Irmak is Urfába érkezik az esküvőre. Gülnaz, Hasan húga nem örül a házasságnak, de igyekszik titkolni, és mindent előkészíteni a nagy napra. Kemal információkat vár Filiztől, ami alapján letartóztathatja Hasant. Karsu legnagyobb meglepetésére Bora úr is elmegy az esküvőre, és Kivanc sem marad otthon.

1. rész. Filiz, Karsu és Irmak is Urfába érkezik az esküvőre. Gülnaz, Hasan húga nem örül a házasságnak, de igyekszik titkolni, és mindent előkészíteni a nagy napra. Kemal információkat vár Filiztől, ami alapján letartóztathatja Hasant. Karsu legnagyobb meglepetésére Bora úr is elmegy az esküvőre, és Kivanc sem marad otthon.

Riportok, portrék, összefoglalók – pillanatképek a világról, katolikus szemmel. Hiteles emberek, egyházi közösségek, karitatív kezdeményezések, kulturális örökségünk bemutatása a liturgikus év menetéhez igazodva. Mindez helyet kap hétről hétre jelentkező katolikus magazinműsorunkban.

2. rész. Filiz és Hasan összeházasodnak, bár a férfi húga nem örül az új családtagoknak. Reha megkapja a hivatalos levelet, hogy Karsu szeretné visszaszerezni a gyerekek felügyeleti jogát. Bora kirúgja az asszisztensét, a helyét pedig Karsu veszi át. Hasan úr húga úgy dönt, hogy a lányával Isztambulba költözik.

Szilvia dúsgazdag, de házassága Ákossal gyermektelen. Vagyonát és befolyását imádott férje karrierjének egyengetésére használja. Szilvia arra vágyik, hogy Ákos gyermeke örökölje a vagyont, és tegye teljessé életüket. Körmönfontan ráveszi a szép és intelligens, de szegény Irént, hogy megszülje Ákos gyermekét. Számításába azonban hiba csúszik, a lány és Ákos egymásba szeretnek. De Szilviát nem lehet legyőzni…
A filmet beválogatták az 1980-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába. A főbb szerepekben Isabelle Huppert, Monori Lili, Jan Nowicki és Perczel Zita látható.

Szilvia dúsgazdag, de házassága Ákossal gyermektelen. Vagyonát és befolyását imádott férje karrierjének egyengetésére használja. Szilvia arra vágyik, hogy Ákos gyermeke örökölje a vagyont, és tegye teljessé életüket. Körmönfontan ráveszi a szép és intelligens, de szegény Irént, hogy megszülje Ákos gyermekét. Számításába azonban hiba csúszik, a lány és Ákos egymásba szeretnek. De Szilviát nem lehet legyőzni…
A filmet beválogatták az 1980-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába. A főbb szerepekben Isabelle Huppert, Monori Lili, Jan Nowicki és Perczel Zita látható.

IN MEMORIAM KERNÁCS GABRIELLA - Kernács Gabriella művészettörténész.
Művészettörténészi és televíziós munkássága jelentős mértékben hozzájárult a magyar képzőművészet széles körű bemutatásához. Több mint ezer műsort alkotott, amelyek színessé és ismeretgazdaggá tették a művészeti tartalmakat a közönség számára. Egy inspiráló alkotó, aki pályájával hozzájárult a művészet népszerűsítéséhez és öröknek bizonyult örökséget hagyott maga után.
rendező: Mohi Sándor operatőr: Nagy Ernő

IN MEMORIAM KERNÁCS GABRIELLA - Kernács Gabriella művészettörténész.
Művészettörténészi és televíziós munkássága jelentős mértékben hozzájárult a magyar képzőművészet széles körű bemutatásához. Több mint ezer műsort alkotott, amelyek színessé és ismeretgazdaggá tették a művészeti tartalmakat a közönség számára. Egy inspiráló alkotó, aki pályájával hozzájárult a művészet népszerűsítéséhez és öröknek bizonyult örökséget hagyott maga után.
rendező: Mohi Sándor operatőr: Nagy Ernő

Szeghalom. A Népi Építészeti Programot – a Magyarországon található népi építészeti emlékek kutatásának és helyreállításának programját – 2019 óta valósítja meg a Teleki László Alapítvány. A projekt keretében több tucat lakóház, gazdasági épület, szakrális kisemlék helyreállítása történt meg. Az omladozó épületekből csodák születtek, amelyek az egykori falusi mesterek szakértelmének, munkájának ma is látható bizonyítékai. A legszebb helyreállításokról készített rövidfilmsorozatban ma a szeghalmi kántorlakás épületét és a mellette álló magtárat mutatjuk be.

(Das Erbe der Guldenburgs - A végakarat)

Pécsi építészet - Örökség. Országjáró turisztikai mini-sorozat sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de olyan információkkal, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek- helyenként onnan, ahol csak a madár jár.

(Das Erbe der Guldenburgs - A nyílt titok)

(Das Erbe der Guldenburgs - A gyorsan szerzett pénz)

(Das Erbe der Guldenburgs - A kelepce)

4. rész. Sorozatunk a Hungarikumok sorát gyarapító természeti, ipari, kulturális vagy éppen gasztronómiai különlegességeket mutat be. A „Táncház módszer” a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje, a hagyományőrzés egyik legkiemelkedőbb formája. A Törley márkanév több mint 136 éve képviseli a minőséget és a hagyományt. Bemutatjuk, hogy hogyan éled újjá a matyó népművészet, ez a több száz éves hagyomány. A Magyar Védőnői Szolgálat egy speciálisan Magyarországon kialakult szociális ellátó intézmény. Bemutatjuk a kialakulását és a feladatát! A pálos rend közel 800 éve tölt be meghatározó szerepet nemzetünk kultúrájában. Ismerjük meg fehér ruhájukról, csak „Fehér barátok”-nak nevezett szerzeteseket!